UniPoll Tudástár

Célszerű minden kérdéssor összeállításánál törekedni egy logikus tartalomsorrendre. Egy szóbeli beszélgetéshez hasonlóan itt is legyenek bevezető kérdések, mélyebb tartalmi kérdések, majd a kitöltés végeztével köszönjük meg, hogy időt szakítottak kérdőívünkre!

• Használjunk egyszerűbb, bevezető, kedvcsináló kérdéseket!
• Haladjunk tematikusan, ne ugráljunk oda-vissza a témaköreink között!
• Legyen kohézió a kérdések között: a különböző témájú kérdések átgondolatlanságot sugallnak!

Próbáljuk megbecsülni tesztkitöltésekkel, hogy mennyi ideig fog tartani a kérdőív kitöltése és igazítsuk az eredményt ahhoz, hogy a kitöltőink mennyi időt tudnak vagy mennyi időt fognak erre szánni. Minél rövidebb egy kérdőív, annál jobb kitöltési eredményekre számíthatunk.

• Használjunk kevés kérdést, maximum 10-15-öt!
• Mérjük le a kitöltési időt!
• Használjunk változatos kérdéstípusokat!
• Ne kérjünk be olyan adatot, amit már tudunk! Például személyes kérdőívek esetén ne kérjünk be nevet vagy e-mail címet, hiszen azt úgyis tudjuk, mert ilyenkor megtörténik a kitöltő azonosítása.

A kérdések megfogalmazása tűnhet talán a legegyszerűbb feladatnak, ám pont ezen múlhat a legtöbb. A rosszul feltett kérdések ugyanis befolyásolhatják a kitöltőt a válaszadásban vagy akár félre is vezethetik. Kérdések megfogalmazásakor figyeljünk a következőkre:

• Legyenek a kérdések önmagukban is értelmezhetőek, értelmesek mindenki számára!
• Kövessenek a kérdések egy jól felépített, logikus sorrendet!
• Ha több témában kérdezünk, tegyük egyértelművé, hogyha már új témával foglalkozunk!
• Használjunk többségében feleletválasztós kérdéseket, mert a nyílt kérdések kiértékelése mindig roppant időigényes feladat és így a kitöltő dolgát is megkönnyítjük!
• Akkor tegyünk csak kötelezővé egy kérdést, ha az feltétlenül szükséges! A túl sok kötelező kérdés a kitöltés megszakítását eredményezheti.
• Csak arra kérdezzünk rá, amire tényleg kíváncsiak vagyunk! Ha egy adattal nem kívánunk foglalkozni a kielemzésnél, akkor ne kérjük be! Értékes válaszokat veszíthetünk, ha a kitöltő megszakítja a kitöltést.
• Mind a kérdéseknél, mind a válaszoknál magyarázzuk el az ismeretlen fogalmakat, ha az szükséges! Próbáljunk a kitöltő fejével gondolkozni!

Törekedjünk arra, hogy kérdőívünk kérdései legyenek változatosak! Ha a kitöltő megunja a válaszadást, hamar bezárja a kérdőívet és ezzel értékes válaszoktól eshetünk el. Kérdőív összeállításakor ezért érdemes:

• Elágazásokat használni
• Változatos kérdéstípusokat alkalmazni
• Figyelni arra, hogy a kérdésünkhöz leginkább megfelelő kérdéstípust használjuk.

Ne akarjuk befolyásolni a válaszadót!

Törekedjünk arra, hogy mind a kérdések, mind a válaszok megfogalmazásakor minél tárgyilagosabb, objektívebb állásponton maradjunk és ne minősítsünk semmit! Ha véleményekre vagyunk kíváncsiak, tegyük fel úgy a kérdésünket, hogy a válaszadó maga dönthesse el, hogy mi a véleménye az adott témában!

Kerüljük az ilyen és hasonló megfogalmazásokat:

„Mit gondol a sokak által kifogásolt új házirendről?”

Kérdőívkészítés során tipikus hiba a válaszok megadásánál a nem számszerű válaszlehetőségek felkínálása. Ha például egy új termékkel akarja bővíteni egy cég a kínálatát és ehhez azt vizsgálja, hogy több termék közül melyiket használnák leginkább potenciális vásárlói, a legtipikusabb hiba a következő:

Ilyenkor a kitöltők meg tudják adni a saját ítéletük szerinti legmegfelelőbb választ, csak éppen nem lesz egységesen mérhető az eredmény. A fenti példa válaszai a kitöltők saját megítélése szerinti eredmények lesznek, vagyis ha a kitöltő számára a heti egy alkalom többnek számít, mint amennyiszer ő szeretné használni, akkor a „sűrűn” válaszlehetőséget fogja választani. Ha a heti egy alkalom kevesebb, mint amennyiszer hajlandó leülni, foglalkozni egy elektronikus fizetéssel, akkor nagyobb valószínűséggel a „ritkán” válaszlehetőséget vagy a skála alacsonyabb helyezéseit fogja választani a válaszadó.

Ezek helyett a válaszlehetőségek helyett adjunk meg számszerűsíthető válaszokat, például:

Rögtön látható a két skála közötti fő különbség: az első példánál a kitöltő határozza meg, hogy mi ritka számára, míg a második példában mi dönthetjük el, hogy üzletmenetünk szempontjából mely válaszok számítanak ritkának vagy gyakorinak.

A skála meghatározásakor alkossunk olyan válaszlehetőségeket, amelyek alapján használható csoportokat alkothatunk! Ha például nincs szükség a havi használatnál részletesebb bontásra, akkor ne szedjük szét ezeket a válaszlehetőségeket!

Előfordulhat, hogy kérdőívünket nem jól töltik ki. A válaszokat ezért érdemes ellenőrző kérdéssel szűrni. Ha a válaszadó minden kérdésünket elolvassa és mindegyikre a saját belátása szerint válaszol, könnyen eldönthetjük, hogy mely kérdőívet töltötték ki figyelmesen és melyiket nem. Ha felteszünk egymásnak ellentmondó kérdéseket, könnyedén ellenőrizhetjük, hogy mely válaszok voltak meggondoltak és melyek nem.

Ha például megkérdezzük egy autós felmérés esetén, hogy mely márkákat ismeri a kitöltő és egy későbbi kérdésben a megjelölt márkákat nem jól azonosítja be kép alapján, akkor mivel valójában nem ismeri ezeket az autótípusokat, a válaszok alapján eldönthető, hogy figyelembe szeretnénk-e venni a válaszát.

Törekedjünk arra, hogy a kitöltés során a válaszadónak minél kevesebb időt kelljen eltöltenie a kitöltéssel. Ehhez elengedhetetlen, hogy a kérdőív szerkesztője ismerje a kérdőívszerkesztő program által kínált lehetőségeket. Ha ismerünk minden használható kérdéstípust, könnyen kiválaszthatjuk a kérdésünknek leginkább megfelelőt, amelyet a kitöltő a legrövidebb idő alatt válaszolhat meg.

Mivel a válaszadás önkéntes a kérdőíveknél, ebben rejlik a kérdőíveztetés legnagyobb hátulütője is: a kitöltések megszakadása. Ha a kitöltők nem motiváltak a kitöltésben (például nyereményjátékkal), akkor nagyobb eséllyel számíthatunk kudarcra, ha nem tudjuk a kitöltés ideje alatt végig fenntartani az érdeklődést. Ezért célszerű olyan kérdőívszerkesztő alkalmazást választani, amely minél többféle kérdéstípus használatát támogatja. Az UniPoll segítségével több, mint 15 féle kérdéstípus közül választhat a szerkesztő. (A megjelenés és a típusokon belüli széles beállítási lehetőségekkel együtt.)

A teljesség igénye nélkül az UniPollban használható kérdéstípusok:

• Rövid szöveges válasz
• Kifejtett szöveges válasz
• Dátum és idő típusú válasz
• E-mail cím típusú válasz
• Szám típusú válasz
• Lista típusú válasz egyszeres vagy többszörös választással, egyéb opcióval
• Elemek rangsorolása
• Osztályozás skálán, csúszkán, csillagokkal
• Osztályozás táblázatban soronként egy vagy több válasszal
• Osztályozás táblázatban cellánként, listából választva
• Szöveges segítő elem (nem válaszok gyűjtésére szolgál)

A kérdésekhez hasonlóan a válaszok megfogalmazása is lényeges része a felmérésnek. Ha minden válaszlehetőség minden válaszadónak egyértelműen ugyanazt a fogalmat jelenti, akkor biztosak lehetünk abban, hogy eredményünk is pontos lesz. Válaszlehetőségek megadásánál figyeljünk a következőkre:

• Döntsük el, hogy szabad szöveges vagy értékválasztós választ várunk a kérdésre!
• Használjunk többségében feleletválasztós kérdéseket, mert a sok kifejtendő kérdés kitöltése fárasztó, elemzése sokáig tart.
• Szabad szöveges kérdést használjunk inkább vélemény bekérésére, az általános elégedettséget pedig inkább skálás értékeléssel mérjük!
• Skálák használatakor törekedjünk mindig a számszerűségre! (pl ritkán vagy gyakran helyett hetente, havonta)
• Gondoljuk végig alaposan, hogy minden lehetséges választ felkínáltunk-e feleletválasztós kérdéseknél!
• Ahol nem szeretnénk felkínálni minden lehetőséget, ott használjunk egyéb opciót!
• Hagyjuk meg a lehetőségét a „nem tudom” és a „nem kívánok válaszolni” válaszlehetőségeknek is!
• Használjuk a kérdésnek leginkább megfelelő kérdéstípust!
• Ismerjük meg a használt kérdőívkészítő program kérdéstípusait, ami ötletet adhat a kérdések megfogalmazásakor!
• Nézzük meg a kérdőívkészítő program által kínált mintakérdőíveket, amelyekből szintén meríthetünk ötleteket!
• Töltsük ki mások kérdőíveit, hogy ötleteket merítsünk és kitöltőként is találkozzunk kérdőívekkel!

Könnyen elveszíthetjük válaszolóinkat, ha nem gondoljuk át kellően a felkínált válaszlehetőségeket. Tipikus hiba, amikor például valakit a kávéfogyasztási szokásairól kérdeznek és felteszik kötelező jelleggel a következő kérdést:

Mikor szokott kávét fogyasztani?

• reggel
• délelőtt
• este

Ilyenkor ugyanis kimaradnak azok, akik egyáltalán nem kávéznak. Maradva ugyanennél a példánál az is előfordulhat, hogy megkérdezték egy korábbi kérdésben, hogy fogyaszt-e kávét az illető, de ugyanezek a válaszok nem kínálnak válaszlehetőséget azok számára, akik csak alkalmi jelleggel fogyasztanak kávét és nem rendszeresen.

Ha a válaszadó egy ilyen kérdésnél nem tud megfelelő lehetőséget választani, akkor vagy hamis választ fog adni vagy bezárja a kérdőívet és ezzel megszakad a kitöltés.

Tapasztalataink szerint a kérdőívszerkesztésben két fő irányt követnek a kérdőívszerkesztők: görgetős kérdőívek és lapozós kérdőívek.

Görgetős kérdőíveknél a kérdések egyetlen oldalon találhatók és a kitöltöttséget a böngésző görgetősávján elhelyezkedő csúszka mutatja. A lapozós kérdőíveknél a kitöltöttséget egy állapotjelző sáv mutatja, amely kijelzi a kitöltőnek, hogy a kérdőív hány százalékánál jár és görgetés nélkül adhatja meg a válaszokat.

Az UniPoll csapata azok jobb követhetősége, átláthatósága és kényelmesebb elrendezése miatt inkább a lapozós kérdőíveket javasolja.

Miért is jók a lapozós kérdőívek?

• Elágazások és feltételek használatával a kitöltő csak azokat a kérdéseket látja, amelyek rá vonatkoznak, nincsenek feltűnő és eltűnő elemek.
• Mentés minden egyes lapozás után történik, így a megszakított kérdőívek (ahol a kitöltő megunja a kitöltést és bezárja a böngészőt) sokkal több választ rögzítenek, mint a másik típusnál.
• Ha egy-két kérdést teszünk fel oldalanként, a kitöltő első ránézésre, egyetlen képernyőn átlátja azt a felületet, amelyen dolgozni fog a kitöltés alatt.
• Nem kell várni, amíg a böngésző egy hosszú kérdőív minden kérdését betölti az összes képpel, videóval és más elemekkel együtt.

Ha egy kérdőívben anonimitást ígérünk, tartsuk is meg a szavunkat! Fontos, hogy ne veszítsük el a válaszolók bizalmát, különösen, ha névtelenséget ígérünk, és olyan kérdéseket teszünk fel, amelyekre csak akkor várhatunk őszinte válaszokat, ha a névtelenség tényleg garantált.

Az UniPoll kérdőívek válaszainak rögzítésekor a megfelelő beállítás esetén garantált az anonimitás. Anonim kérdőíveink válaszait sem mi, sem más program nem tudja összekötni a válasszal, hiszen ez sehol sem kerül rögzítésre.

Zárt kitöltői körű, anonim kérdőívek használata során a kitöltők egyedi linket kapnak e-mailben, ami azt biztosítja, hogy biztosan csak az általunk megjelölt csoport tagjai tölthessék ki a kérdőívet. Az e-mailben érkező link megnyitásakor nem jön létre kapcsolat a kitöltő személyével, ennek köszönhetően a válaszadás anonim lesz. Ilyenkor a program csupán annyit rögzít, hogy az adott e-mail címről érkező kitöltés 100%-os volt-e vagy sem. Ez azért szükséges, hogy minden egyes hozzárendelt kitöltő valóban csak egyszer tudja kitölteni a kérdőívünket.

Abban az esetben, ha a kitöltők körét nyitottra állítjuk, szintén van mód az anonim adatgyűjtésre. Ilyenkor a link birtokában bárki akárhányszor kitöltheti a kérdőívünket.

A mintavételt - vagyis hogy hány főt kérdezünk meg a felmérésünk során - egyszerre több tényező is befolyásolja. Minél kisebb a vizsgálni kívánt populáció, arányaiban annál nagyobb mintára lesz szükség, ugyanis kevesebb megkérdezés esetén nagyobb súllyal számít bele a hiba a felmérésünkbe.

Fontos tényező még az is, hogy csoportunk tagjai a vizsgált szempontok szerint inkább hasonlóak vagy különbözőek-e, valamint, hogy milyen mélységű kutatást szeretnénk készíteni.

Ha mintánkban szeretnénk csoportokat alkotni, akkor figyelni kell arra is, hogy mintánk részcsoportjai is elérjék a kívánt létszámot. A mintavétel meghatározásakor arra kell törekedni, hogy eredményeink egy olyan általános képet adjanak, amely hűen tükrözi a vizsgált csoport tulajdonságait.

Mi az a mintavételi hiba?

A mintavételi hiba a megállapításainkhoz képesti eltérés pozitív vagy negatív irányba. A teljes, vizsgált csoporthoz képest ennyivel még eltérhetünk. A mintavételi hibahatár általában ± 3%.

Vannak olyan helyzetek, amelyekre nem mindig gondolunk, hanem a gyakorlat igazolja, hogy éles helyzetben nem használható az elkészített kérdőív. Ha például kérdőívünket nem e-mail útján töltetjük ki, hanem kérdezőbiztosok helyszíni megkérdezéssel gyűjtik az adatokat, akkor érdemes meggyőződni róla előre, hogy lesz-e a helyszínen internetkapcsolat vagy, hogy a megkérdezetteket nem hozza-e zavarba a kérdés megfogalmazása. Próbáljuk el tehát teszt jelleggel az éles adatgyűjtés előtt, hogy minden működik-e, hiszen nem mindig lehet mindenre gondolni.

Egy felhasználót se terheljünk levéláradattal! Senki sem szereti, ha érdektelen leveleket kap. Ezt tartsuk tiszteletben!

Az UniPoll segít ebben: zárt kitöltői körű kérdőívek esetén lehetőség van emlékeztető e-mailek küldésére, amelyet csak azok a felhasználók kapnak meg, akik a kérdőívet még nem töltötték ki teljesen. Aki már kitöltötte végig a kérdőívet, nem kap két levelet, csak egyet, amiben értesítjük arról, hogy kitöltheti a kérdéssorunkat.